Egy szokásos nap... vagy mégsem

Meleg nyári nap volt a mai. Még egy kicsit vizes volt a talaj a tegnapi esőzés miatt.

Az első órám tesi és az általam legjobban utált felmérés volt soron, a törzsemelés. Legalább egy kettest össze kellet hoznom, hogy átengedjenek.

"Sikerült" kiabáltam magamban miután egyéni rekorddal hármast szereztem. Utána egész végig a szünetben ezt beszéltük meg a haverokka. Elképesztő volt.

Suli után még hátra sem néztem már futottam, mert tudtam, hogy a gorillák már a nyomomban vannak. Amikor elcsúsztam a földúton már vártam mikor kapnak el, de nem történt meg. Mikor feltápászkodtam láttam, hogy nincsenek sehol.

Otthaon anya nem aggódott annyit értem és még azt is megtudtam, hogy előléptették. Megebédeltünk és elmeséltem mindent a mai napról. Sajnos lassan ment, mert anya sokszor közbekérdezett ezért meg kellet állnom, hogy válaszoljak a kérdéseire.

Aztán én is megkérdeztem anyát, hogy mi történt a kiadóban(mert anya újságíró volt).Azt mondta, hogy:

-Az egész kilenc órakor kezdődött amikor elvittem megmutatni a kiadónak a hirdetéseket. Közel voltam már az ajtóhoz amikor hallotam, hogy Mr. Johns veszekszik valakivel. Megvártam az ajtó előtt amíg vége lesza vitának. A spothírek írójának hangját hallotam. Miután dühösen kiment én vidáman bementem. Nme azért, mert kirúgták, hanem azért, mertjó napom volt. A kiadó úrnak nagyon tetszettek a cikkjeim és azt mondta, hogy előléptet sporthíríróvá.

Miközben ezt mesélte elkészült az ebéd és leültünk enni. Húsleves és palacsinta volt.

Mikor már  a palacsintát ettük hazajött apa is. Nem mondott semmit, de látszott rajta, hogy nagyon izgatott. Aztán odajött elém és a képembe lobogtatott három képeslap méretű papírdarabot és ezt mondta közben:

-Ezt nézd, öcsi. Tudod mi ez?

-Mi olyan különös három képeslapon?-kérdeztem.

-Ezek nem képeslapok-mondta lenyugodva-hanem jegyek a Manchester United-Chelsea meccsre.

-Hogy-hogy? Még volt jegy?-kérdeztem csodálkozva.

-Volt.Még legálisan vettem. Szerencse, hogy előléptettek építésvezetőnek(apa a város legnagyobb építészcégénél dolgozott).

-Képzeld anyát is előléptették. Mostantól spothíríró.-dicsekedtem anya helyett-és én kaptam egy hármast tesiből.

-Az szuper! Elmesélem, hogy történt az előléptetés. Elkészültem az új üzletközpont terveivel és amikor megmutattam a főnöknek elmagyaráztam mindent ő meg csak csodálkozott, hogy milyen jól magyarázok. Mikor befejeztem azt mondta, hogy elő vagyok léptetve.Az egyébként nagyon érdekes, hogy lehetett még jegyet venni a egy ilyen színvonalú meccsre, bár még nem tudom, hogy milyen lesz a színvonal az biztos, hogy nagyon jó lesz az iram.

Este 6 órakor az Old Traffordon, vagy másnéven az "álmok színházában" az örjöngő tömeg közt ültünk és vártuk a meccs kezdetét már biztos voltam benne, EZ NEM EGY SZOKÁSOS NAP.

Elkezdődött a meccs. A Chelseaé volt a kezdőrugás ennek ellenére a nyolcadik percben már a Manchester középpályása Michael Carrick veszélyeztetett, de a londoniak hálóőre Petr Cech védte a lövést. Ezután a huszonharmadik percben volt komoly lehetőség a Chelsea előtt, de Edwin van der Saar-a manchesteri kapus- védte Anelka lövését. Rögtön a helyzet után Van der Saar kirúgta a labdát Fletchernek aki tovább adta Giggsnek. Ő vitte egy kicsit a labdád, majd lepasszolta Parknak ő pedig beadta Naninak. Nani kilőtte a jobb fölső sarkot így 1-0-ra vezettek a Vörös Ördögök. A negyvenedik bercben O'Shea csak szabálytalankodott Drogbával szemben a tizenhatoson belül és a bíró befújta a tizenegyest a Chelseanek. Drogba lövését védte Van der Saar, de a labda kipattant róla és a jó ütemben befutó Malouda egyenlített. Így 1-1-el mentek szünetelni a csapatok.

Folytatjuk...

Mindenkitől bocsánatot kérek hogy nem írtam jó ideje de nem értem rá.

Bocsánat:Nanashi

Tegnap volt a névnapom. Ebédre gyrost ettünk vacsira pedig pizzát. Jó volt az egész. Itt voltak a rokonok és jól elvoltunk. Szeretem az ilyen ünnepeket meg a név-és szülinapokat.

By:Nanashi(a szerk.) 

Hello, Stephen Andrews vagyok, egy 15 éves 170 cm-es fiú. Nem vagyok különlegesen jó semmiben. A tanulmányi átlagom hármas. Tavaly majdnem megbuktam tesiből, de átengedtek kettessel(éljenek a bukfencek). Manchesteri vagyok és a városban közepesen erősnek számító St. George Gimnáziumba tanulok. Van egy csapat hústorony akik mindig engem piszkálnak. Miután elég laposra vertek elmennek és ezt mondják:"soha nem leszel igazi harcos". Aztán hazamegyek anyám aggódik értem-pedig az állása miatt jobban kellene-megebédelünk, megpróbálom jól megírni a leckémet, majd futok a részmunkaidős állásomba. Ledolgozok két órát a kisbolt raktárosaként, majd apa hazavisz a Trabantunkkal. Megvacsorázunk és utána meghalgatjuk apa újabb munkasztoriát.

Biztosan mindenki hallot már a Manchester United nevű focicsapatról, de arról nem biztos, hogy a United stadionja-az Old Trafford-Manchester külvárosában található ahol én is lakom. Akik a környéken laknak már voltak meccsen. Én még egyszer sem voltam. Minden meccsetélőben nézek a TV.n.

Van egy három tagú kis baráti társaságom.A barátaimat Stan robinsnak, Arthur Cyrenak és Aaron Lightnak hívják. Aaron három utcával arréb lakik. Minden hónapban tartunk egy gyűlést. mindig másnál tartjuk, de szerencsére közel lakunk egymáshoz. Aaront már az óvodában, stant elsőben, Arthurt pedig ötödikben ismertem meg. A csoportból Arthurnak van a legjbb tanulmányi eredménye utána jövök én majd Stan és végül Aaron.Csak pár tized az eltérés midenki között.A bandavezér Stan náluk tartjuk a fő gyűléseket. A csapat a suli népszerűségi listáján a 160-ből a 140. hely környékén van. A sulibál szervezését elvállaltuk az idén, ami akár tíz hely előrelépést is jelenthet.

Ezen az oldalon az én egyik kitalált sztorim fog futni.A címe Az utolsó harcos.Ti is írhattok nekem kitalált történeteket csak küldjétek el a nanashi97@gmail.com e-mail címre.Megpróbálom minden nap megnézni az üzijeiteket.

 By:Nanashi(a szerk.)